Gyakorlat és kutatás

Nonprofit Kutatócsoport Egyesület a Charles Stewart Mott Alapítvány támogatásával

Gyakorlat és kutatás
Program a kutatási információk gyakorlati felhasználásának segítésére

 

 

Problémák és célkitűzések

A program felépítése

A program ütemezése

A program tanácsadó testülete és vezetői

A program eredményei

 

 


 

Megoldásra váró problémák és célkitűzések

 

A nonprofit kutatás a kilencvenes években a szektor fejlődésével párhuzamosan bontakozott ki. A szerencse úgy hozta, hogy már a kezdet kezdetén bekapcsolódhattunk a Johns Hopkins Egyetem által irányított összehasonlító kutatásba, így a nemzetközi tapasztalatok fényében elemezhettük a Magyarországon zajló folyamatokat. Ez szinte a kezdet kezdetén legitimálta a kutatási erőfeszítéseket; elfogadtatta, hogy van hazai nonprofit kutatás, és van mit kutatni.
A kutatók és a gyakorlatban dolgozó szakemberek egyaránt sokat tettek a kutatási eredmények mindennapi hasznosítása érdekében. A tudományos publikációkból nemcsak adatok, ábrák, idézetek, de néha egész oldalak vagy fejezetek is bekerültek a különböző szakmai, kormányzati és politikai dokumentumokba, előterjesztésekbe, ajánlásokba, törvénykoncepciókba, tájékoztató anyagokba. Hasonló idézetek számos szakértői jelentésben, a sajtóban és a nonprofit szervezetek hírleveleiben is megjelentek. Az ernyőszervezetek és az érdekképviseletek időről időre megpróbálkoztak azzal, hogy érvként használják fel a kutatások eredményeit. A tudományos kiadványokat, de még a különböző okokból nem publikált kéziratokat is számos egyetemen és menedzserképző tanfolyamon felvették a tankönyvek listájára.
Mindennek ellenére azt kell mondanunk, hogy az utóbbi években örvendetesen szaporodó kutatási eredmények gyakorlati felhasználása korántsem teljes körű, mi több, számos fontos tudományos megállapítás egyáltalán nem jut el a potenciális felhasználókhoz. A kutatási programok nem mindig illeszkednek a civil szervezetek, valamint a nonprofit szektorral kapcsolatban álló adományozók, médiaszakemberek, állami döntéshozók igényeihez. Ezeket az igényeket a kutatók nem feltétlenül ismerik, és nem mindig tudják kielégíteni.
A tudományos eredmények hatékonyabb gyakorlati felhasználása érdekében a problémák egész sorát kell őszintén elemezni, s idővel megoldani, vagy legalábbis enyhíteni. Ezek a következők:

Az érdekek problémája
A kutatók magatartását többnyire szakmai ambícióik motiválják. Rendszerint érdekesebb számukra az általános törvényszerűségek, működési mechanizmusok feltárása, a különböző szereplők viselkedését irányító tényezők és a nagyobb összefüggések megértése, mint az apró gyakorlati kérdések vizsgálata, s ha mégis a mikrojelenségeket analizálják, akkor viszont nem mindig sikerül eljutniuk az általánosíthatóság szintjére. Ugyanakkor egzisztenciájuk és szakmai karrierjük is sokkal inkább függ a publikációk, előadások számától, tudományos minősítések megszerzésétől, mint kutatásaik hasznosságától. Ami az alkalmazott kutatásokat illeti, ott egy egészen más típusú probléma merül fel. A megrendelők, akik a konkrét kérdések megválaszolására, cselekvési programok megalapozására szánt vizsgálatokat finanszírozzák, nem feltétlenül érdekeltek abban, hogy az eredmények szélesebb körben is hozzáférhetővé váljanak.

A "nyelvi" probléma
Mint minden más szakmának, a tudományos kutatásnak is megvan a maga tolvajnyelve, amely nem könnyen érthető a kívülállók számára. A rendkívül árnyalt és - sokszor szándékosan, az elegancia kedvéért- bonyolult megfogalmazások mesterségesen is akadályozzák a kutatási eredmények mindennapi hasznosítását.
¨ A kutatási információk feldolgozásának, adaptálásának problémája: A kutatások által feltárt tényekből rendszerint fontos gyakorlati következtetések is levonhatók, de ezt a lépést az esetek többségében se maguk a kutatók, se a többi szereplők nem teszik meg.

A kommunikációs probléma
Nincs rendszeres, intenzív párbeszéd a gyakorlati szakemberek és a kutatók között. Az alkalmi, nagyon is esetleges kapcsolatok nem adnak elegendő lehetőséget egymás szempontjainak megismerésére és megértésére, szorosabb, mindkét fél számára hasznos együttgondolkodás kialakítására.

Az információs csatornák problémája
A kutatás hagyományos "termékei" (publikációk, kutatási jelentések) a lehetséges felhasználóknak csak egy igen szűk rétegéhez jutnak el. Néhány szórványos kísérlettől eltekintve azt mondhatjuk, hogy a magyar nonprofit szektorban még nem alakultak ki azok a csatornák, amelyek változatos és innovatív módon juttatnák el a kutatási információkat a legkülönbözőbb felhasználói csoportokhoz.

A finanszírozás problémája
Nagyon gyakori eset az, hogy a különböző forrásokból megszerzett pénz a kutatás lefolytatására elegendő, de a támogatók a publikálást már nem tudják, vagy nem akarják finanszírozni.

A tudományos megállapítások felhasználásának hatékonyságát csak akkor tudjuk növelni, ha a kutatók és a gyakorlati szakemberek megtanulják egymás nyelvét, partneri viszonyt alakítanak ki, s kiépítik az együttműködés mechanizmusait. Ennek a folyamatnak a segítése érdekében indítottuk el a "Gyakorlat és kutatás" című programot, amelynek legfontosabb céljai a következők:

  • a nonprofit kutatások alapján megfogalmazható, gyakorlati szempontból is fontos tanulságok levonása;

  • a kutatási eredmények "felhasználó-barát" közzététele, mindennapos alkalmazásuk megkönnyítése;

  • a tudományos elemzések iránti kielégítetlen szükségletek feltárása, a felhasználók szempontjait előtérbe állító kutatási irányok felvázolása;

  • a gyakorlati szakemberek és a kutatók közötti kommunikáció és kooperáció javítása.

A program az összes érintett együttműködésére épít, így próbálja megteremteni az alapokat a magyar nonprofit szektor "intellektuális infrastruktúrájának" gazdagításához.

oldal tetejére

 


 

A program felépítése

A program két különböző megközelítés egyidejű alkalmazásán alapul. Arra törekszik, hogy

  • a meglévő kutatási eredményeket feltérképezze, lefordítsa a gyakorlat nyelvére, szisztematikusan áttekintse a gyakorlati hasznosítás lehetőségeit, s az ezzel kapcsolatos javaslatokat eljuttassa az érdekelt szakemberekhez, beleértve ebbe a nonprofit szervezetek, ernyőszervezetek, képzési és információs központok vezetőit, a média meghatározó képviselőit, az üzleti világ adományozásban élen járó szereplőit, valamint a politikai döntéshozókat és civil kapcsolatokkal foglalkozó kormányzati tisztviselőket;

  • a mindennapok megoldásra váró problémáiból kiindulva megkeresse a szakirodalomban valamilyen formában rendelkezésre álló, az adott szempontból releváns kutatási megállapításokat, s egyúttal feltérképezze a problémák "meg nem kutatott" fehér foltjait, támpontokat adjon a következő évek kutatási stratégiájának kialakításához.

A program három részből áll. Az első kettő egymással párhuzamosan zajlik, s két különböző, kutatói és gyakorlati szemszögből összeállított "leltár" elkészítésével zárul. Ezt követi a harmadik, szintetizáló szakasz. Ennek két feladatot kell megoldania. Az egyik a gyakorlat igényeinek megfelelően csoportosított és megfogalmazott kutatási eredmények eljuttatása a gyakorlati szakemberekhez. A másik olyan hosszabb távon is működőképes kommunikációs csatornák kialakítása, amelyek a későbbiekben is biztosíthatják az információcsere lehetőségeit.

I. szakasz: A nonprofit vezetők, médiaszakemberek, politikai döntéshozók, kormányzati és piaci szereplők kutatási igényeinek feltérképezése

Strukturált mélyinterjúk segítségével elérjük, hogy a nonprofit szervezetek legfontosabb típusait reprezentáló szervezetek vezetői, valamint a szektorral foglalkozó politikai és kormányzati döntéshozók, médiaszakemberek, piaci szereplők áttekintsék azokat a kérdésköröket, ismerethalmazokat, amelyek a magyar nonprofit szektor fejlődése, szervezeteinek élet- és fejlődőképessége szempontjából kulcsfontosságúak. Egyúttal megkérjük őket annak átgondolására is, hogy milyen tények és összefüggések tisztázására lenne szükség mindennapi munkájuk hatékonyságának javításához, mit ismernek és használnak fel az eddigi kutatási eredményekből, s mely pontokon érzik azt, hogy a tudományos elemzések nem jelentenek elegendő segítséget az eligazodáshoz és az adekvát stratégiák, magatartás kialakításához. Az interjúalanyok kiválasztása, az interjúvázlat és a kérdezéstechnika egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a megkérdezettek válaszaikban ne csak saját szervezetük szempontjait érvényesítsék, hanem szem előtt tartsák a velük együttműködő más szervezetek (például a támogatottak vagy a tagszervezetek), illetve a szektor egészének érdekeit is. Az interjúkból helyzetfeltáró, a kutatási keresletet értékelő összefoglaló elemzés készül, amely a nonprofit szektorral kapcsolatos jövőbeni kutatások irányainak meghatározását segítő információkat és ajánlásokat is tartalmazni fog.

II. szakasz: A meglevő kutatási eredmények feltérképezése, a belőlük levonható gyakorlati következtetések és a hasznosítási lehetőségek feltárása

Teljes leltár készül a magyarországi nonprofit kutatás eddigi eredményeiről, legfontosabb megállapításairól és a belőlük levonható gyakorlati következtetésekről. Ez a munka egyszerre jelenti a szakirodalom feldolgozását, a hozzáférhető anyagok begyűjtését (nyomtatott formában és számítógépes adathordozón), valamint a kutatók, kutatóhelyek olyan részletes, jól dokumentált jegyzékének elkészítését, amely útmutatást adhat az egyes kérdések iránt mélyebben érdeklődő szakembereknek, hogy hol, milyen kiadványokból, honlapokról stb. juthatnak részletesebb információkhoz, illetve hogyan vehetik fel a kapcsolatot a számukra érdekes témákat vizsgáló kutatókkal. Az alapvető fontosságú, de számítógépes adathordozón meg nem szerezhető anyagokat számítógépre visszük, hogy azokból a későbbiekben digitális könyvtárat lehessen létrehozni.
Szükség lesz ezen kívül a kutatási eredményekből levonható gyakorlati következtetések mélyebb, átfogóbb írásos elemzésére, valamint a gyakorlati hasznosíthatóság kérdéseinek körüljárására, megvitatására is. Az első célt "gyakorlatközeli" kutatóktól rendelt tanulmányok segítségével, a másodikat fókusz-csoport viták útján kívánjuk elérni. Ez utóbbiak során arra a kérdésre is választ keresünk, hogy mi lenne a teendő akkor, ha a kutatási eredményekből kiindulva próbálnánk meg kialakítani a szektor fejlesztésének stratégiáját.
A "kutatói oldal" véleményét, a különböző módszerekkel begyűjtött információkat és az azokból levonható következtetéseket elemző anyag foglalja össze.

III. szakasz: A program tanulságainak összegzése, a közvetlen gyakorlati felhasználásra alkalmassá tett kutatási eredmények hozzáférhetővé tétele, a gyakorlati szakemberek és a kutatók közötti kommunikáció javítása

A munka zárószakaszában összesíteni fogjuk az addig két szálon futó vizsgálat eredményeit. Első lépésként megtörténik a gyakorlati és a kutatói oldalról megfogalmazott megállapítások, igények és javaslatok, valamint a program egyéb tapasztalatainak elemzése és egy részletes összefoglaló jelentés elkészítése. Ez (1) a gyakorlat igényeihez igazodó szerkezetben, tömören és közérthetően összefoglalja a rendelkezésre álló kutatási eredményeket; (2) felvázolja, hogy ezek milyen támpontokat adnak a nonprofit szektorral kapcsolatos politika alakításához, illetve a civil szervezetek stratégiai döntéseihez és mindennapos problémáik kezeléséhez; (3) tájékoztatja a kutatókat, egyetemi oktatókat, PhD-s és szakdolgozatot író hallgatókat az érdeklődésre számot tartó, de eddig lefedetlen kutatási témákról, megválaszolásra váró kérdésekről.
Az összefoglaló jelentés által feltárt legfontosabb kérdésekről, a gyakorlat nyelvére lefordított kutatási eredmények hasznosításáról és a gyakorlati szükségletek alapján kirajzolódó új kutatási irányokról 5 fókusz-csoport vitát rendezünk. Fontos célja ezeknek a vitáknak az is, hogy tisztázzuk a köztudatban elterjedt sztereotípiák (például "az alapítványok zöme pénzmosásra jött létre"; "a magyar nonprofit szervezetek többsége az állami köldökzsinóron függ", "az emberek tehetetlenül várják, hogy a paternalista állam megoldja a társadalmi problémákat" stb.) keletkezéstörténetét és a megszüntetésükhöz szükséges lépéseket.
A viták eredményeinek figyelembevételével elkészül 4 rövid ("Mit kell tudni..."típusú) tájékoztató füzet a nonprofit vezetők, a média, a politikusok és az adományozók számára. Ezeket az érintettek lehető legszélesebb köréhez juttatjuk el. Ugyanakkor a programban szerzett tapasztalatok alapján megpróbálunk olyan kommunikációs csatornákat kialakítani, amelyek a későbbiekben is segíthetik a kutatók és a gyakorlati szakemberek közötti információ-áramlást.

az oldal tetejére

 


 

A program tervezett ütemezése

2001. május - december: A program tanácsadó testületének felállítása. A végrehajtásban közreműködő munkacsoport megszervezése. A gyakorlati szakemberek kutatásokkal kapcsolatos várakozásainak és igényeinek feltárását szolgáló interjúk vázlatának kialakítása és kipróbálása. Az interjúkészítők és az interjúalanyok kijelölése. Az interjúk lebonyolítása. A szakirodalom áttekintése és a digitális könyvtár kialakításának előkészítése.

2002. január - június: Az interjúk feldolgozása, összesítése, a jövőben szükségesnek látszó kutatási irányok felvázolása. Kutatói összefoglalók készítése a már ma is rendelkezésre álló eredmények gyakorlati felhasználásának lehetőségeiről. A kutatók által megfogalmazott legfontosabb problémák megvitatása, a kutatási eredmények hasznosítására vonatkozó javaslatok áttekintése és elemzése. A program internetes kommunikációjának kiépítése. A nonprofit bibliográfia véglegesítése és a kutatási anyagok összegyűjtése.

2002. július - december: A gyakorlati és a kutatói oldalról megfogalmazott igények, vélemények és javaslatok összevetése, elemzése, szintetizáló anyag elkészítése. Öt fókusz-csoport vita a szintetizáló anyagban azonosított problémákról, kielégítetlen szükségletekről és a felhasználó-barát kutatás lehetőségeiről. Olyan kommunikációs csatornák kiépítése, amelyek a program befejezése után is biztosítani tudják a gyakorlati szakemberek és a kutatók közötti intézményes párbeszédet.

2003. január - augusztus: Négy "Mit érdemes tudni?" típusú füzet megjelentetése és szétosztása a nonprofit vezetők, a politikusok és kormányzati szakemberek, a vállalati adományozók és a média képviselői között. A program értékelése. Stratégia kidolgozása a gyakorlati szakemberek és a kutatók közötti együttműködés fenntartása és javítása érdekében.

az oldal tetejére

 


 

A program tanácsadó testülete

Benkő Ágota
Csizmár Gábor
Czike Klára
Farkas István
Gazdag György
Kürti Sándor
Nádasdy Andrea
Sebestény István
Sík László
Szávai Tamás

A program vezetői

Harsányi László
Kuti Éva
Török Marianna

Programkoordinátor

Bartal Anna Mária

az oldal tetejére

 


 

A PROGRAM EREDMÉNYEI

Részeredmények

A nonprofit kutatás üzenete a gyakorlat számára
14 KB (zip állomány); 58 KB (doc állomány)

Baranyi Éva - Csegény Péter: Mit érdemes tudni a kormányzati és önkormányzati tisztségviselőknek, köztisztviselőknek a nonprofit szektorról?
112 KB (zip állomány); 599 KB (doc állomány)

Bartal Anna Mária - Czike Klára: Mit érdemes tudni a nonprofit kutatásokról? - a nonprofit szervezeteknek
90 KB (zip állomány); 406 KB (doc állomány)

Bódi György: Tanulmány a Gyakorlat és Kutatás programhoz
19 KB (zip állomány); 87 KB (doc állomány)

Csató Zsuzsa: Tanulmány a Nonprofit Kutatócsoport számára
17 KB (zip állomány); 71 KB (doc állomány)

Czakó Ágnes - Sasvári Nóra: Érvek - tények - ötletek
37 KB (zip állomány); 156 KB (doc állomány)

Frey Mária Dr: Kihívás a nonprofit szervezetek számára: a kielégítetlen helyi szükségletek és kihasználatlan munkaerő-kapacitások összekapcsolása
30 KB (zip állomány); 124 KB (doc állomány)

Gayer Gyuláné: A nonprofit szektor tudományos kutatása és a gyakorlat néhány stratégiai kérdése
21 KB (zip állomány); 99 KB (doc állomány)

György István: Közösségi célok - civil kézben
31 KB (zip állomány); 156 KB (doc állomány)

Jagasics Béla: Vesztésre állunk (?)
23 KB (zip állomány); 90 KB (doc állomány)

Kuti Éva: A "Gyakorlat és kutatás" program keretében készített interjúk tanulságai
15 KB (zip állomány); 77 KB (doc állomány)

Liling Tamás - Péterfi Ferenc: (A)mit érdemes tudni a nonprofit szektorról a média munkatársainak
111 KB (zip állomány); 470 KB (doc állomány)

Nemoda István: Az ernyőszervezetek mint szakmai műhelyek
31 KB (zip állomány); 135 KB (doc állomány)

Pavluska Valéria Dr: Van-e helye a marketingnek a nonprofit szervezetek menedzselésében?
26 KB (zip állomány); 125 KB (doc állomány)

Somogyvári Zsolt Dr: Hiányzó egészségügyi szolgáltatások pótlása nonprofit szervezetek segítségével
43 KB (zip állomány); 129 KB (doc állomány)

Szabó Máté: A 21.század kihívásai az NGO-k számára
25 KB (zip állomány); 86 KB (doc állomány)

Széman Zsuzsa: Gyakorlat és kutatás. A saját és egyéb tudományos eredményekből következő tanulságok
15 KB (zip állomány); 69 KB (doc állomány)

Török Marianna: Adományozói kisokos
70 KB (zip állomány); 322 KB (doc állomány)

Vercseg Ilona: Közösségfejlesztői következtetések a "Gyakorlat és kutatás" program számára
39 KB (zip állomány); 167 KB (doc állomány)

 

Végeredmény

"Mit érdemes tudni?" tájékoztató füzetek

Mit érdemes tudni a kormányzati szakembereknek a nonprofit kutatásokról?
748 KB (pdf állomány)

Mit érdemes tudni a média munkatársainak a nonprofit kutatásokról?
644 KB (pdf állomány)

Mit érdemes tudni a nonprofit szervezeteknek a nonprofit kutatásokról?
742 KB (pdf állomány)

Mit érdemes tudni az adományozóknak a nonprofit kutatásokról?
741 KB (pdf állomány)

az oldal tetejére

A pdf file-k olvasásához szükséges Adobe Acrobat program letölthető innen !